New York zajos és sürgő-forgó emberei ellenében Wolf's Bane Valley maga a mennyország. Bár mint minden másik kisváros, a lakosok itt is gyanúsak az új lakosok iránt, úgy vélem egész jó életem lehet itt. A szüleim kitagadtak mikor meghallották hogy ott hagyom az orvosi egyetemet és helyette erdész leszek az államok egyik legismeretlenebb kisvárosában. Azonban egész életemben úgy éreztem a legmegfelelőbb állás nekem egy elhagyatott nyugalmas helyen lenne. És igazam is volt!
Első napom a melóban és úgy döntök megismerkedem az erdő részeivel az őrtornyomtól nem messze. Nem jutok messzire mikor meghallok egy hangot. Mintha nyilak találnának bele az egyik fába tőlem nem messze. Hallottam a kisváros vadászairól, akik vaddisznókat és madarakat lőnek le, de a munkám egyik része hogy meggyőződjek van e engedélyük erre a dologra. Kissé bátortalanul követem a nyilak hangját, hiszen nem gondoltam az első napomon szembe kell majd néznem egy csapat vadásszal, akik majd biztos jól kiröhögik az újfiút a városban. Helyette azonban amikor elérem a lövések hangjának helyét egy fiatal lányt tekintek meg és felvonom a szemöldököm ahogy megpillantom a nyílpuskát a kezében.

Ömmm.... Hölgyem? Megkérhetném, hogy leereszti egy pillanatra a.. nyílpuskát?- kérdezem bátortalanul, mert sehogy se akarok nyilat kapni a lábamba.

Sosem voltam valami kiemelkedő a vadászok közül és habár nyilvánvalóan kiképeztek és jobb vagyok egy embernél mégsem vagyok a vadászok legjobbika. Ezért mikor megtudtam, hogy állattámadás történt a városon kívül pontosan tudtam, hogy nem szimpla állatról volt szó. Persze úgy voltam vele a csapataink elintézik, de ez mégsem történt meg aztán még több ember tűnt el és a végére úgy éreztem ideje kiélesíteni az ezüstnyilaimat és gyakorolni az erdőben
Egészen addig elvagyok a magam kis világában... vérlény fejeket képzelve a fához kötözve elméletben természetesen ameddig meg nem szólal mellettem valaki és autómatikus reflexel lövök egyet ami szerencséjére a feje mellett süvít el.

Jézusom... meg is ölhettem volna.... nem gondolt még arra, hogy ne riogasson senkit fegyverrel a kezében?

Szinte nincs is időm pánikba esni, amikor a lány nyílpuskája felém irányul és egy nyíl a fejem melletti fába landol. Nem igazán figyelek arra mint mondd utána az idegen, ahogyan rátekintek a nyílra, ami most bele van fúródva a fa törzsébe, ami, játszok a gondolattal, akár az én koponyámban is landolhatott volna. Ámulva nézek vissza a nőre, és minden gondolkodás nélkül ezt nyögöm ki.

Tudom, hogy meghalhattam volna... de ez most rohadt dögös volt.- vigyorgok rá a lányra, majd megrázom a fejem.

Mármint ömmm... én vagyok az új vadőr... ömmm... Jonah vagyok.- mondom és próbálok nem úgy tűnni, mint aki most látott nőt életében először.- Éppen erre jártam, gondoltam körbejárom az erdőt... ömm.. gondolom van engedélye annak a használatára?

Mosolyogva a nyílpuska irányába mutatok.

Úgy bámulok a pasira mint aki épp most látott egy alient kimászni a testéből. A legtöbb ember ijedtében elfutna, nekem esne, elkezdene szitkozni, hogy majdnem megöltem erre ő dögösnek nevez. Ki a franc ez? Fut végig a gondolataimon de képtelen vagyok nem felnevetni amolyan szkeptikus kínos nevetéssel.

Uhm.... ez igazán hízelgő... azt hiszem.

"Francba ... francba ..... francba.." Szitkozódom mikor megmondja, hogy ő az új vadőr. Persze, hogy nincs rá engedélyem hiszen illegális fegyvertartó a legtöbb emberünk mivel olyan indokkal, hogy "Hali adj már egy fegyvert, hogy vérlényeket lyukasszak ki lécci de eskü kifizetem" indokkal nem igazán adnak ilyesmit. Így fegyvereink többsége a fekete piacról származik lecsiszolt azonosító számmal. Nem szép dolog annyi szent, de legalább a jó cél érdekében tesszük. A másik pedig hol az ördögbe van Fred? A már lassan 70 fele közeledő vadőr pontosan tudta kik vagyunk és nem zargatta sem a vadászatainkat sem pedig a gyakorlást. Sőt mikor megöltem az első vérlényt a közelben lévő sziklaperemen megivott velem egy sört... bár... azért először elmondta a véleményét, hogy egy fiatal lánynak nem kellene sört inni de végül is vadásznia sem annyira.

Ppperszee..... van hogyne lenne....

Mosolyodom el fejemben szüntelenül valami megoldás után keresve és kutatva. Ugyan már Fall ( érted Autumn másnéven Fall hehe hehhe)... nő vagy dobd be magad.

A kocsimban van ott parkolok a domb túloldalán esetleg... elkisérhetnél.

Játszok a hajammal és beharapom az alsó ajkam miközben ránézek.